Letettem a poharat az �vegasztalra. Hirtelen k�s�rt�st �reztem, hogy n�mi g�nnyal a l�baimat is felpakoljam a gy�ny�r� poh�rka mell�, �m a mozdulat fel�n�l meggondoltam magam. Nem alacsony�tom le magamat annyira, hogy magam szeml�ltessem: ez a t�rgy t�bbet �r n�lam. H�trad�ltem a b�rkanap�n. K�nyelmes. Feln�ztem a plafonra, hogy ne vegyek tudom�st az illetlen mozdulatr�l, mellyel ler�gtam l�baimr�l a cip�ket. Zoknin �t is �reztem a sz�nyeg selymes, puha csom�it. H�feh�r, tiszta, t�k�letes csom�k. Mestermunka.

Mindig ilyen lak�sr�l �lmodtam. Most v�gre itt lehetek. El�re hajoltam, kezembe ism�t a poharat �s belekortyoltam az �lmos�t�an l�gy borba. T�k�letes.

Sohasem voltam kimondottan gazdag. Soha. Ez az �letsz�nvonal sz�momra t�bb mint el�rhetetlen. El�rhetetlen…

Egy pillanatra ledermedtem. Az eg�sz olyan mintha csak egy �lom volna. Tal�n nem is �n �lmodom.

Hirtelen sz�rk�nek l�ttam a falakat, �s a sz�nyeget. Eltorzult az eg�sz. A b�r hozz�tapadt a tenyeremhez. Kellemetlen �rz�s. A talpam zsibbadni kezdett, mint mikor sz�nyog cs�p bel�, a fejem megf�jdult az er�s l�mpaf�nyt�l. Hol vannak n�v�nyek? Hol vannak emberek? Fot�k? �let? Minden halott!

Hosszan s�hajtottam. Csak nyugalom. Kinyitottam a szememet. Lassan, �vatosan letettem a poharat az asztal sz�l�re, �s ujjammal lassan beljebb toltam, nehogy lel�kjem. Szer�ny �s f�lt� sz�nd�k volt bennem, �m ahogy a k�t �vegfel�let egym�shoz �rt, a nyikorg�, f�ls�ket�t�, agresszi�t kelt� hang, az apr� szemcs�ket �reztem egym�shoz nyomulni az ujjamon �t. Sz�raz, ellenszenves hang. Csak hab a tort�ra.

Elpattant Bennem valami.

F�lelem, d�h, �lni akar�s? Itt nincs semmi �rzelem. Csak hal�l.

Felr�gtam az asztalt. Apr� darabokra hullott, a poh�rral egy�tt. M�g �gy, l�tez�s�nek utols� pillanataiban is t�k�letes, leny�g�z� l�tv�nyt ny�jtott. A rengeteg l�mpa mind visszacsillogott a szil�nkokr�l.

A marad�k, hamis�tatlan bor �gy olvadt a sz�nyeg sz�lai k�z� mintha odafesten�k. �gy ter�lt sz�t a sz�lak k�z�tt, mint a v�zgy�r�k a t� sz�n�n. T�k�letes.

Utols�, megvet� pillant�st vetettem az �veg halomra, felvettem a doh�nyz�asztal imm�ron felesleges egyik f�ml�b�t, j�les� mozdulattal, l�gyan les�p�rtem vele mindent a polcokr�l, sz�tvertem, amit csak tudtam, majd bedobtam p�r dolgot a t�sk�mba, felvettem a kulcsot valahonnan a f�ldr�l, kil�ptem az ajt�n, �s bez�rtam. Nem �rdekel… Nem akarok itt lenni.

Betettem a kulcsot a p�rk�ny alatti vir�gcser�pbe, �s elindultam a k�zeli lak�parkot szeg�lyez� bokrok fel�. Nyugodtan s�t�ltam a gondosan les�p�rt j�rd�n. Semmi szem�t. Semmi kosz. M�g egy cigicsikk sincs elnyomva valamelyik fal t�v�n. A h�zak sark�n n�ha felt�nik egy-egy �gett, fekete folt, ami a hajl�ktalanok ut�n maradt meg. Erre a k�zter�let fenntart�k mindig elh�zz�k a sz�jukat. De h�t, ha nem tudj�k elt�ntetni, nem tudj�k elt�ntetni.

Elmosolyodom, mikor m�gis megl�tok egy haszn�lt �vszert az egyik bokor �g�ra akasztva. Nah�t, az�rt m�gsem siker�lt teljesen elhitetni az itt �l�kkel, hogy ez a hely, ez az �denkert, ez a f�kkal �s bokrokkal, vir�gokkal k�r�lvett, fullaszt� ter�let bizony t�k�letes. Gazdagok. Az ilyenek nehezen n�nek fel. M�g mindig hisznek a csod�kban…

Lassan be�rek a v�ros sz�v�be. Szapor�znom kellett a l�pteimet. H�tul szir�n�kat hallottam, �s ez akaratlanul is, de mindig kiv�lt bel�lem egyfajta retteg�st. Nem tiszta a lelkiismeretem.

Megl�tom kedvenc b�rom vill�dz� f�nyfelirat�t. Nem sz�nd�kosan villog, csak rossz az �rintkez�s. Bel�pek h�t. Enyhe f�stszag �s besz�lget�s zaja fogad. Hangos zene. K�z�poszt�ly� hely, a kinti felirat sajnos lealacsony�tja, de a tulajdonos sosem vette m�g �szre a hib�t. Majd ha jobban megismerkedek vele, megeml�tem. Tal�n kapok valami ingyen kokt�lt is vagy ilyesmi.

P�r �ra enyhe pi�l�s az ismer�s�kkel, besz�d a tulajjal, �s ir�ny haza. Mint minden m�sodik �jjelen.

Hamar elaludtam, a t�v�t be sem kapcsoltam. T�l sok m�ra a f�ny.

***

Reggel nyolc �ra.

Pontosan �rkeztem ism�t. Kisz�lltam a liftb�l, egyforma, lass� l�ptekkel indultam meg az iroda fel�. Nem reggeliztem, ezt az esem�nyt a f�n�k�m t�rsas�g�ban szerettem volna elint�zni. Sejtettem viszont, hogy nem lehet t�l j� a hangulata.

A szok�sos zajjal becsuktam magam m�g�tt az ajt�t, letettem a t�sk�mat az asztalomra �s k�sz�ntem a f�n�knek.

      - Hell�!

Semmi v�lasz nem �rkezett..

-         J� reggelt!!

-         Fogd m�r be! Hallottam, ok�?! �pp fontos �gyeket int�zek, ne zavarj! Ink�bb csin�lj te is valamit. L�tod, r�ad�sul megint elk�st�l.

-         Siet az �r�d pubi…- h�l’ istennek erre sem v�laszolt. Nem vagyunk j�ban. Sokan csak bar�ti veszeked�snek hiszik azt, ami k�zt�k van. Pedig itt nincs semmif�le �lca. Gy�l�lj�k egym�st �s ennyi. Ott k�t�nk a m�sikba, ahol lehet.

Kil�pett az asztala m�g�l, fel-al� j�rk�lt, mint egy idi�ta. Nagyon d�h�s volt. Nem �rtettem a helyzetet, nem �rthettem, mert semmi k�z�m a mag�n�let�hez. Remegett kez�ben a mobiltelefon. A szavaib�l �gy j�tt le, hogy tal�n egy rend�rrel besz�lt.

Letette, nagyot s�hajtott, �s nekit�maszkodott az irattart� szekr�nynek.

-         T�n valami baj van?- k�rdeztem teljesen szenvtelen�l.

Sok� v�laszolt. Belekortyolt el�bb a k�v�j�ba, majd sz�j�t belet�r�lte a rettent� nyakkend�j�be.

     - Igen. Tegnap kiraboltak �s sz�tvert�k az eg�sz h�zamat.